Együttműködés Herenddel – Interjú dr. Simon Attilával, egyetemünk legújabb Díszpolgárával

Február 3-án, a Mérnöki Kar Diplomaátadó ünnepségén a Kari Tanács ajánlása és az egyetem Szenátusának döntése alapján „Pannon Egyetem Díszpolgára” kitüntető címet adományoztak dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója, címzetes egyetemi docens részére. Dr. Simon Attilát a Pannon Egyetemmel való együttműködéséről kérdeztem.

Hogyan kezdődött egyetemünkkel való kapcsolata?

Veszprém és a Pannon Egyetem ezer szállal kötődik egymáshoz, így Veszprémben született és itt élő polgárként nagyon sok emlékem és kapcsolatom van az Egyetemmel. Első emlékeim gyerekkoromhoz kötődnek, emlékszem, hogy az Egyetem egykori rektora, Dr. László Antal professzor úr az alattunk lévő lakásban lakott, és a házban mindenki nagy tiszteletben tartotta. Egyértelmű volt előttem már akkor, hogy az egyetemi oktató, a professzor az egy értékteremtő hivatás, rangja és státusza van. Emlékszem gyerekkoromból arra is, hogy gyakran jártam az egyetemi menzára étkezni, nagyon tetszett az a különleges folyékony szappantartó, amellyel édesapám intelmére az étkezés előtt mindig kezet kellett mosnom. Ugyancsak gyerekkori élmény, hogy három évig az egyetemi tornacsarnokban vívtam, amikor edzésekre jártam sok-sok egyetemistával találkoztam, felnéztem rájuk, vágytam én is arra, hogy egyszer majd egyetemista legyek. Sokáig vegyészmérnök szerettem volna lenni, aztán az élet úgy hozta, hogy Budapesten jogi diplomát szereztem.

Már felnőttként is sok kapcsolat kötött az Egyetemhez, évekig a Társadalomtudományok és EU Tanulmányok Tanszék, majd az MFTK Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet Nemzetközi Tanulmányok Szak külsős óraadója lehettem. Mind a mai napig évente többször is előadást tarthatok a Gazdaságtudományi Karon, örömmel megyek, megtiszteltetésnek tartom, egyúttal jó találkozni az új generációval. Igyekszem az órát úgy megtartani, hogy a végén párbeszéd alakuljon ki a hallgatók és köztem. Az Y és Z generáció gondolkodásának megismerése elengedhetetlen egy mai vállalatvezető számára, a vállalati humán erőforrás biztosítása az elkövetkező években fel fog értékelődni, ehhez pedig szükséges az Y, Z generációkkal való együttgondolkodás. Gyakran járok záróvizsga bizottságba is, mindig jó bemenni az Egyetemre.

A Mérnöki Karral már több éve működik együtt eredményesen a kutatásokban. Miért tartja ezt fontosnak?

Egy felsőoktatási intézménynek sok feladata és funkciója van, de nekem, mint gazdasági szereplőnek három meghatározó gondolatiságot biztosan hordoz a Pannon Egyetem. Először is számomra az Egyetem egy innovációs központ, amelynek tudományos eredményeire és publikációira oda kell figyelni, ellenkező esetben versenyhátrányba kerülhetünk. De az Egyetem egyúttal tudományos szolgáltató partner is, akivel egy adott, gazdasági vállalkozást érintő szakterületen közös kutatási projekteket lehet indítani, és ezeket a kutatási eredményeket át lehet fordítani gazdasági versenyelőnnyé. És nem utolsó sorban, az Egyetem munkaerő kibocsátó centrum is, onnan kell kikerülniük azoknak a piacképes tudással rendelkező majdani munkavállalóknak, akikre a vállalkozásoknak, köztük a Herendi Porcelánmanufaktúrának szükségük van. Mindhárom funkció önmagában is rendkívül fontos, és mindegyik már önmagában is indokolja a Pannon Egyetem bármelyik karával való szoros együttműködésünket! Mi azt valljuk, hogy a mai szorító gazdasági környezetben csak azok a vállalkozások tudnak talpon maradni, akik a tradíció mellé az innováció gondolatiságát is képesek napi operatív működésükbe bevonni, ehhez pedig a Pannon Egyetemmel való együttműködésünket fontosnak tartjuk.

Szerepe volt a duális képzés elindításában a Herendi Porcelánmanufaktúra és az egyetem között. Miért tartotta ezt fontosnak, és mennyiben sikerült megvalósítani terveiket? Milyen szakos hallgatók csatlakozhatnak ma a manufaktúrához?

Úgy gondolom, hogy az elkövetkezendő időszakban a szakmunkaerő-hiány létező jelenség lehet Magyarországon. A cégeknek, amíg a múltban inkább munkaerő túlkínálatból kellett választaniuk, a jövőben inkább szakmunkaerő hiány fog jelentkezni. A jó szakemberekért, de csak a jó szakemberekért (!) igen komoly verseny fog megindulni. Ugyanúgy, ahogy a pénzügyi forrásokat egy cégnek gyűjtenie kell maga köré, ugyanígy a megfelelő munkaerőt is be kell építenie szervezetébe. Minden vállalatnak van egy vállalati kultúrája, van egy kialakult értékrendje, amelyet elvár munkatársaitól. Cél a vállalati kultúra szintjének emelése, valljuk, hogy minden minőségi állapotnál létezik egy jobb, magasabb humán minőségi állapot, amelynek elérésére kell törekednünk. A vállalkozásunkhoz belépő új munkatársak nem ismerik, nem ismerhetik vállalati kultúránkat, így fontos az Ő szocializálásuk. A vállalati szocializáció ugyanakkor értékes időt vesz el a produktív munkától, amelyet nem engedhetünk meg magunknak. A szocializációs idő felgyorsítását, az új munkatárs azonnali produktív munkába állását segítheti elő a duális képzésbe való bekapcsolódás. Munkatársaimmal mi ezt ismertük fel, és ezért kapcsolódtunk elsők között a Pannon Egyetem duális képzési rendszeréhez, illetve működtetünk gyakornoki rendszert a Herendi Porcelánmanufaktúrában. A „ready for job” szemlélet helyett a „do it yourself” munkaerő utánpótlás szemléletre álltunk át, és ehhez fontos eszköz számunkra a duális képzésben való részvételünk.

A duális képzés, vagy a gyakornoki programunk révén a gyakorlati idő alatt lehetőségünk van a hallgató kommunikációs készségeinek javítására, a vállalati szabályokban és a hierarchiában való gondolkodása elsajátítására, a virtuális világ mellé a valóságra való nyitottság megismertetésére. A duális képzés, gyakornoki program előre biztosíthatja a munkaerő utánpótlásunkat, egyúttal biztosíthatja a leendő munkatárs vállalati kultúrába illesztését, szocializációs folyamatának elősegítését, és a vállalati gyakorlati ismeretanyag átadását. Fontos viszont, hogy a duális képzés igazodjék a cégek gyakorlati életéhez, az nem járható út, hogy hétfőtől péntekig minden nap legyen a diák a felsőoktatási intézményben, majd szombat, vasárnap kedves leendő munkáltató tiéd a diák. Ahol a felsőoktatási intézmény figyelembe veszi a gyakorlati helyek szakmai elvárásait, ott a duális képzés sikeres lesz!

Ami pedig az eredményeket illeti, jelenleg négy fő duális hallgatónk van anyagmérnök, vegyészmérnök, gépészmérnök, kereskedelem és marketing területen. A következő tanévtől 23 duális helyet hirdettünk meg: anyagmérnök, vegyészmérnök, gépészmérnök, környezetmérnök, műszaki menedzser, kereskedelem és marketing, pénzügy és számvitel, turizmus-vendéglátás, vezetés és szervezés, emberi erőforrás, ellátási lánc menedzsment, villamos mérnök, mechatronikai mérnök, mérnökinformatikus területeken. Mindez jelentős anyagi forrásokat is igényel tőlünk, de úgy gondoljuk, hogy a tudásba való befektetés ma az egyik legjobb befektetés, és ez a jövőben meg fog térülni. Aki hozzánk kerül a Herendi Porcelánmanufaktúrába, az nem csak a világ legnagyobb, sikeres porcelánmanufaktúrájának lesz értékteremtő tagja, de egy kiváló kollektíva, és egy nagy család tagjává is válik.

A duális képzés, illetve szakmai gyakorlat után van esélyük a hallgatóknak arra, hogy a manufaktúránál helyezkedjenek el?

A duális képzésünk, és a gyakornoki programunk révén kifejezett célunk a munkaerő utánpótlásunk biztosítása, aki a gyakorlati idő alatt elsajátítja értékrendünket, közénk akar tartozni, megfelelő szakismeretekkel rendelkezik, és be tud illeszkedni vállalati kultúránkba, örömmel és tisztelettel fogadjuk munkavállalóként.

 

Kutatásban és oktatásban való szerepéért „Pannon Egyetem Díszpolgára” kitüntető címet adományoztak Önnek. Hogyan viszonyul ehhez az elismeréshez?

Büszke vagyok arra, hogy a Pannon Egyetem címzetes egyetemi docense lehetek, büszke vagyok arra, hogy az Egyetemen megismerhettem Dr. Gaál Zoltán professzor urat, egykori rektort, aki a Manufaktúra Igazgatóságának is elnöke, Ő szellemi, emberi és szakemberi támaszom, sokat köszönhetek neki, Őt is az Egyetemtől kaptam.

Amikor legutóbb az a megtiszteltetés ért, hogy a Pannon Egyetem Díszpolgára címet átvehettem, miközben a laudációmat hallgattam, Szeretteimen kívül ezek az emlékek, és az emlékekhez köthető arcok mind-mind eszembe jutottak, amelyek gyerekkoromtól mostanáig elkísértek.

Milyen további együttműködést tervez a Pannon Egyetemmel?

Folytatni kívánjuk azt a szoros kollegiális, szakmai és emberi kapcsolatot, amely évtizedek óta fennáll a Pannon Egyetem és a Herendi Porcelánmanufaktúra között. Nem kérdés, ahogy a Herendi Porcelán, úgy a Pannon Egyetem is volt, van és lesz, így nekünk, a mai kor embereinek „csak” az a feladatunk, hogy a két intézmény közötti kapcsolat erősítésével többet hagyjunk az utókorra, mint amennyit mi kaptunk elődeinktől. Mi, a Herendi Közösség tagjai a jövőben is ajánljuk partnerségünket és együttműködésünket a Pannon Egyetem és Karai számára.

Fotók: Szabó László